A kastély történelme

Budai Sándor lakóháza
2019-11-05
A Pallavicini család története
2019-11-05

Algyő 1702–1733 között kincstári birtok volt, majd az Erdődy család tulajdonába került a Mindszenttől Algyőig terjedő terület. Az Erdődy család tagjai keveset törődtek a gazdasággal, adósságaik miatt a birtokot elzálogosították, majd 1803-ban eladták a Pallavicini családnak.

A falu jelentősége akkor nőtt meg, amikor őrgróf Pallavicini Károly özvegye, gróf Zichy Leopoldina az uradalom központját Algyőn rendezte be. Kastélyt, tiszti lakot, majorokat építtetett és innen irányították nagyon átgondoltan a Mindszent-Algyői hitbizományi uradalmat.

A Pallaviciniek magyarországi birtokai közel hetvenezer holdat tettek ki. Zichy Leopoldina unokája, Alfonz 1870-ben áthelyezte az uradalom irányítását az újonnan alapított településre, Sövényházára (ma Ópusztaszer).

Az 1879. március 7-ére virradóan, a nagy tiszai árvíz következményeként Algyő nagy része elpusztult. Az árvizet követően, őrgróf Pallavicini Sándor 300 kh területet ajánlott fel a település újraépítéséhez, ehhez 597 ingyen háztelket parcellázott uradalmának délnyugati sarkában az árvíz sújtotta Algyő lakóinak. Az árvízkárosultak közül több száz környékbeli szegényparaszt élt a lehetőséggel, az új települést az őrgrófról, Sándorfalvának nevezték el.

A Pallavicini-kastélyt az 1879-et követő években építették, a jószág-igazgató lakhelyeként szolgált.Az 1919-es Tanácsköztársaság idején a Vörös Őrség székhelye volt. A II. Világháborút követő az államosítást követően óvodát helyeztek el az épületben, majd iskolát.

A 2010-es hajdani őrgrófi család kastélyának felújításával nemcsak városunk épített emlékeinek megőrzését igyekeztünk – az eredeti falszerkezetek és épületelemek lehető legkisebb sérülésével – minél jobbanmegvalósítani, de célunk volt, hogy életképszerűen berendezett tárlatainkkal felvillantsuk az 1945 előtti vidéki társadalom különböző rétegeinek életviszonyait is.

Ennek megfelelően a Pallavicini Emlékszobában állandó tárlaton mutatjuk be az őrgrófi család történetét és mindennapjait felidéző emléktárgyakat, bútorokat és dokumentumokat. Ez a kiállítás azért is egyedülálló a maga nemében, mivel másutt nem tapasztalható részletességgel mutatja be a dél-alföldi arisztokrácia – azon belül is az úgynevezett Mindszent–algyői uradalom és a grófi család –, valamint az alkalmazásukban élők egykori életét.

Az Uradalmi Teremben és a Kelemen Kristóf teremben (sándorfalvi születésű szobrászművész) Sándorfalva történetét és népéletét mutatjuk be. Az érdeklődők különféle dokumentumok, korabeli képek megtekintésével pillanthatnak bele településünk múltjába. A tablókon vendégeink olvashatnak városunk alapításáról és alapítójáról, fényképeken és leírásokon keresztül ismerkedhetnek meg a térségünkre jellemző népi építészettel és gazdálkodással, valamint az egykor és mai civil szerveződésekkel.

A Pallavicini Kastélyban kaptak méltó helyet Budai Sándor népművész naiv festményei, és Sándorfalva Díszpolgárainak tablói.

Ossza meg ismerőseivel írásunkat!
Facebook
Betűméret