Budai Sándor lakóháza

A Református templom
2019-11-05
A kastély történelme
2019-11-05

Utoljára frissítve 2019-11-05

A sándorfalvi népi művészet hírét országban-világban Budai Sándor népművész alapozta meg. Sokoldalúságát, népművészeti tehetségének hírét citeraiskola teremtése, naiv festményei, meséi prezentálják.

A citerakészítés mestere 1918-ban született Szegeden, a Pallavicini-uradalomhoz nagyszülei révén kötődött, akik cselédként dolgoztak a birtokon. A citerázás alapfogásait Silóczki Sándortól sajátította el, és már 12 évesen elkészítette első hangszerét. Néhány éven belül a népzenei fesztiválok állandó meghívottja lett és 1968-ban a Népművészet Mestere címet adományozták neki, majd 1974-ben Szocialista Kultúráért kitüntetést is kapott.

Művészi famegmunkálású citerái a világ számos országába kerültek néprajzi, múzeumi és magángyűjteményekbe a British Múzeumtól az abesszin császári palotáig, a hajdani Szovjetuniótól Belgiumot át Norvégiáig, Afrikáig és Amerikáig.

Budai Sándor felújított szülőházában eredeti berendezések és használati tárgyak adják vissza az egykori hangulatot egy Európában egyedülálló citeratörténeti kiállítás segítségével.

A korhű berendezéssel kialakított kiállítóterek a mester korát megidézve mutatják be Budai Sándor egykori lakását és műhelyét, nagy hangsúlyt helyezve zenei és citerakészítő tevékenységére. A jellegzetes magyar népi hangszer készítését, múltját bemutató kiállítás csak itt látható Magyarország területén.

Több szobában mutatjuk be a sándorfalvi Budai Sándor Citerazenekar több mint fél évszázados történetét.

„Talán azért is terjedt el nálunk a citera, mert ezt a hangszert házilag állították elő, és így nem került pénzbe” – írta Budai Sándor erről a szegények körében igen népszerű zeneeszközről. Az Emlékházban éppen ezért rendeztünk be a sándorfalviaknak köszönhetően világszerte is megismert hangszer kialakításához használt munkaeszközökkel egy bognár és citerakészítő műhelyt. Az egykori szerszámok és munkapadok közé lépve a látogatók szinte belecsöppennek a hangszerkészítés izgalmas és változatos folyamatába.

A múzeumhoz – mint a helyi paraszti lakóházakhoz általában – tartozó udvaron fedett-nyitott szín épült újjá, hogy helyet adjon a hajdani falusi portákon használatos tárgyak, mezőgazdasági eszközök bemutatásának.