Meghívó a Kinizsi Juniálisra
2019-05-08Jegyzőkönyv Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2019. április 25-én megtartott soros, nyílt üléséről
2019-05-08Utoljára frissítve 2020-04-24
A még tavaly decemberben kezdődött kérdőíves kutatásnak megszületek az eredményei. A kutatás a Közösségfejlesztés Dóc, Ópusztaszer, Sándorfalva és Szatymaz összefogásával című és TOP-5.3.1-16-CS1-2017-00008 számú pályázat része volt. Az eredményeket foglaltuk össze az alábbi cikkben.
Biztosan sokan találkoztak azzal a kérdőívvel, ami Sándorfalva közösségi tereiről szólt. Miután számtalan munkaóra árán feldolgoztuk és elemeztük a kapott adatokat, olyan eredményekre jutottunk, melyeknek köszönhetően fejleszthetünk a városunk programjain.
A kutatás reprezentatív volt, ami azt jelenti, hogy a helyi lakosok mindegyikének ugyanakkora esélye volt bekerülni a kutatásba, valamint azt is biztosítottuk, hogy a kutatásról minden helyi lakos hozzájuthasson a kellő információkhoz.
A kutatás háttere:
- Papír alapú és online kérdőív is készült.
- 506 érvényes papír kérdőív érkezett vissza, valamint 97 ember válaszolt online.
- A kutatás 2018 decemberében kezdődött és 2019 február végéig tartott.
Az eredmények:
- 73% úgy véli ismeri a programokat
- A valóságban a programokat a többség nem ismeri. Ezt az alábbi grafikonokon is látni.
- A helyi értékek ismereténél is hasonló adatok mutatkoznak.
- A lakosok jelentősebb százaléka a felsorolt programok közül hármat szeretne látni.
- A gyermekeknek szóló leendő programlehetőségek közül is három emelkedik ki.
- A helyi lakosoknak, a kapott válaszok alapján, összesen 61,9%-a segítené a települést valamilyen önkéntes munkával.
- A kerékpáros KRESZ pályáról a többség úgy véli hasznos lenne és sokan úgy gondolják, hogy aktív használatban is lenne.
A fentieken kívül természetesen a kutatás részét képezte a háttérváltozók feltérképezése is. A koron, nemen, végzettségen és foglalkozáson kívül így olyan adathoz is hozzájutottunk, hogy a válaszadók mióta élnek Sándorfalván. Eredményként azt kaptuk, hogy a többség, több mint 10 éve él a településen.
Ezen kívül vizsgáltuk a médiapreferenciát, mint az ismerethiány egyik lehetséges okát, aminek eredménye az lett, hogy irányított kommunikációval lehet javítani a programok és helyi értékek ismeretén.
Valamint arra is fényt derítettünk a kérdőívvel, hogy a helyi lakosok közül sokan vállaltak már önkéntes munkát és ha társadalmi munkáról van szó, akkor fizikai munkában érzik magukat erősnek.
Végül, de nem utolsó sorban, a kerékpáros közlekedésről a kapott vélemények alapján az mondható, hogy a lakosok szemében a kerékpáros közlekedés biztonságos, azon javítani, meglátásuk szerint, csak a közlekedők tudnának a kellő odafigyeléssel. Egy kerékpáros oktató KRESZ pálya pedig arra is alkalmas lehet, hogy a biztonságos közlekedést ne csak tanítsa, hanem a figyelmet is felhívja rá.
