A faültetésnek is léteznek szabályai

Utoljára frissítve 2024-03-13

Fát ültetni nem csak szép és hasznos, de felelősségteljes cselekvés is. Gondolnunk kell arra, hogy idővel a növény nőni fog és terebélyesedésével akár még kárt is okozhat az ingatlanunkban, esetleg egy vadabb vihar idején, ha olyan helyen lett elültetve, rossz irányba is dőlhet. Ennélfogva az Önkormányzat a Helyi Építési Szabályzatában arra is kitér, hogy az ingatlanunkon belül hogyan kell fát ültetnünk.

Fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az – figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére – az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.” (346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés).

A helyi építési szabályzat /20/2004. (IX. 23.) önkormányzati rendelet 35. § (5) bekezdés/ rendelkezése szerint „Fát, 3 méternél magasabbra növő fás-szárú bokrot épülettől legalább 3 méterre, a szomszédos, nem közterületi telek határához pedig olyan távolságra kell ültetni, hogy a kifejlett ágazat ne nyúljon át a telekhatáron.”

Az ültetendő növények kiválasztásakor kerüljük az alábbi invazív fajú fás szárú növényeket: fehér akác, amerikai kőris, mirigyes bálványfa, cserjés gyalogakác, kései meggy, zöld juhar.

A fentiek miatt a HÉSZ javaslatot is tesz az őshonos növények ültetésére, amelyet érdemes is megfogadni, mert például a pálma nehezen boldogul a magyar klímán.

Tehát fa, fás szárú növény ültetéséhez nem kell engedély, csupán a helyet és a fajtát kell körültekintően kiválasztani.

Néhány szó a dísznádakról

Az utóbbi időben divatos lett dísznádakkal szépíteni a kertet, amelyeknek megvan az a hasznos funkciója, hogy még szépen is takarnak, ezzel privát szférát teremtenek kertünkben. Azonban ezen növények tájidegenek és agresszíven terjeszkednek, ennélfogva ajánljuk a gyökércsapda használatát, hogy megelőzzék a növény terjeszkedése által okozott károkat.

Állásfoglalás a Polgári Kollégiumtól

A Polgári Kollégium 3. számú állásfoglalása szerint nem mellőzhető annak vizsgálata sem, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot.

A növényzet zavaró – leggyakrabban árnyékoló, ritkábban kilátást elvonó – hatása miatt indított perekben, amelyekben a szomszéd rendszerint a növényzet kivágását, eltávolítását igényli, az érintett tulajdonosoknak (egyéb használóknak) az ingatlan birtoklásához és használatához fűződő érdekeik egybevetésével, a körülmények gondos mérlegelésével kell a jogvitát eldönteni, figyelemmel arra is, hogy a szomszédoknak egymás közötti kapcsolatukban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kölcsönösen együttműködve kell eljárniuk. Ezért jelentőséget kell tulajdonítani annak is, hogy a szomszéd olyan időben tiltakozott-e az ültetés ellen – feltéve, ha a várható érdeksérelmet felismerhette -, amikor az áttelepítés még nem járt volna aránytalan költséggel. A kölcsönös érdekek mérlegelése mellett tekintettel kell lenni az ingatlan fekvésére, valamint a környezetvédelem szempontjaira is.

Honos növények listája:

Természetesen előforduló, illetve természetvédelmi szempontból a védett természeti területen történő erdőtelepítésben, erdőfelújításban elfogadható fafajok, továbbá fontosabb őshonos erdei cserjefajok a Duna-Tisza közén

• Kocsányos tölgy – Quercus robur
• Molyhos tölgy – Quercus pubescens
• Gyertyán – Carpinus betulus
• Mezei juhar – Acer campestre
• Egyéb juhar tatárjuhar – Acer tataricum
• Mezei szil – Ulmus minor
• Vénic-szil – Ulmus leavis
• Magyar kőris – Fraxinus excelsior
• Magyar kőris – Fraxinus angustifolia
• Madárcseresznye – Cerasusavium
• Zselnice meggy – Padusavium
• Vadalma – Malus sylvestris
• Vadkörte – Pyrus pyraster
• Szőrös nyír – Betula pubescens
• Mogyoró – Corylus avellana
• Kecskefűz – Salix caprea
• Rekettyefűz – Salix cinerea
• Serevényfűz – Salix romarinifolia
• Mandulalevelű fűz – Salix triandra
• Kosárfonó fűz – Salix viminalis
• Ostorménfa – Viburnum lantana
• Kánybangita – Viburnum opulus
• Hamvas éger – Alnus incana
• Mézgás éger – Alnus glutinosa
• Közönséges boróka – Juniperus communis
• Sóskaborbolya – Berberis vulgaris
• Fagyal – Ligustrum vulgare
• Bibircses kecskerágó – Enonymus verrucosus
• Csíkos kecskerágó – Enonymus  europaeus
• Fehér nyár – Populus alba
• Szürke nyár – Populus canescens
• Rezgő nyár – Popolus tremula
• Fekete nyár – Popolus nigra
• Tiszaháti nyár – Populus nigra v. thevestina
• Fehér fűz – Salix alba
• Törékeny fűz – Salix fragilis
• Kecske fűz – Salix caprea
• Egyéb füzek – ssp.pannonica
• Pukkano dudafürt – Colutea arborescens
• Cseplesz meggy – Ceresus fruticosa
• Kökény – Prunus spinosa
• Varjútövis – Rhanuscatharticus
• Hamvas szeder – Rubus caesius
• Húsos som – Cornus mas
• Veresgyűrűs som – Cornus sanguinea
• Fekete bodza – Sambucus nigra
• Kutyabenge – Frangula alnus
• Hólyagfa – Staphylea pinnata
• Cseregalagonya – Crataegus laevigata
• Feketegalagonya – Crataegus nigra
• Egybibés galagonya – Crataegus monogyna
• Kislevelű hárs – Tilia cordata
• Erdei iszalag – Clemetis vitalba
• Ligeti szőlő – Vytis silvestris
• Borostyán – Hedere helix

(Fotó: Be-Fa Kert Kertgondozás Facebook)

Share on Facebook

Tweet