A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal július 4-én jóváhagyta az elektronikus lóféle jelölést Magyarországon a nem egyesületi állomány vonatkozásában. Ezt az információt azonban helyén kell kezelni, mert ahhoz, hogy egy ló adatai a LÓINFORM adatbázisába bekerüljenek, majd útlevelet kaphasson, a rendszer minden elemének működnie kell. Először tehát nézzük a jogszabályi kereteket, majd annak a hazai gyakorlatban történő megvalósulását.
A lótartókat közvetlenül érintő jogszabályi előírások
A Bizottság 504/2008/EK rendelete azért született, hogy uniós szinten egységesen szabályozza a teljeskörű lóféle jelölést, illetve lóútlevél használatot első sorban állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból. A jogszabály egyik sarokpontja, hogy a lóazonosítást egy komplex, többlépcsős folyamatnak tartja, amelynek elemei egymástól nem elválaszthatók. A folyamat elemei: a jelölés, az adatbázisban történő nyilvántartás, majd végül az okmánykiadás (lóútlevél). A rendelet másik sarokpontja, hogy egyértelmű különbséget tesz a törzskönyvezett, valamint a tenyésztésre és termelésre szánt lóféle állományok között (ez utóbbi a hazai szóhasználatban az ún. köztenyésztés), és bizonyos esetekben eltérő rendelkezéseket szab számukra.
A jelölés előírt módja a nem törzskönyvezett állományra vonatkozóan a transzponder, míg a törzskönyvezett állományok esetén továbbra is alkalmazható kizárólag a bélyegzés (alternatív módszer), ha a tenyésztőszervezet ezt fent kívánja tartani. A csikót születési évének december 31-éig vagy a születést követő hat hónapon belül kell megjelölni attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. Az állat egyedi tartós megjelölése biztosítja a kapcsolatot a ló, az adatbázis és a lóútlevél között. Az alkalmazott mikrochipnek, illetve a leolvasó készülékeknek meg kell felelniük egy ISO szabványnak, amely biztosítja, hogy a lóba beültetett transzpondert az Unió minden országában le lehessen olvasni. A jogszabály a beültetés helyét is pontosan meghatározza, amely megkönnyíti a leolvasást. Fontos, hogy a kisállatoktól eltérő módon lovak esetében az elvándorlás elkerülése érdekében a chip nem közvetlenül a bőr alá kerül beültetésre, hanem a nyaki kötőszöveti pólya alá. A jelölést végző szakembernek a jelölés előtt ellenőriznie kell, hogy az adott egyed korábban nem kapott-e elektronikus vagy alternatív jelölést. így küszöbölhető ki, hogy egy korábban másik (külföldi) adatbázisban nyilvántartásba vett ló új, további útlevelet kapjon.
Az adatbázisban nyilván kell tartani a lovak, illetve a tartójuk/tulajdonosuk adatait. A bizottsági rendelet bevezet egy új azonosító kódot is, az ún. egyedi, egész élettartamra szóló életszámot, röviden UELN-t. Ez a 15 jegyű alfanumerikus kód információt tartalmaz az adott lófélére, az adatbázisra és arra az országra vonatkozóan ahol a nyilvántartásba vétel megtörtént. A rendelet meghatározza az adatoknak azt a minimális körét, amelyeket az adatbázisban nyilván kell tartani. A külföldről behozott lovakat 30 napon belül kell az adatbázisba bejelenteni.
Az azonosító okmány kiváltása nem válik el a jelöléstől, hanem a jelöléssel egy időben történik a megrendelése. Egy lónak életében csak egy útlevele lehet, az okmány elvesztése, megsemmisülése esetén másodlat váltható ki, de ennek feltételeit a rendelet pontosan meghatározza. A lovat az útlevélnek mindig kísérnie kell.
A lóútlevél akkor tudja betölteni az élelmiszerbiztonságban betöltött szerepét, ha abban rögzítve van a tulajdonos vágási célú szándéka, hiszen ez alapvetően befolyásolja az alkalmazható gyógyszerek körét. Éppen ezért az esetleges gyógyászati készítményeket a kezelő állatorvosnak a lóútlevélbe be kell jegyeznie, A vágóhídnak a vonatkozó részeket ellenőriznie kell.
A Bizottsági rendelet előírásainak magyar rendszerbe történő alkalmazásához szükséges egy hazai jogszabály megjelentetése, amely folyamatban van.
A lófélék jelölésében 2011. júliusától bekövetkező változások
A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége feladata elvégezni az országos csikó/ló azonosítást, bélyegzést, kiadni a ló azonosító számot, és nyilvántartásba venni az egyedeket a jelenleg érvényben lévő, az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet értelmében. A korábban megszokott rendszerhez képest a jelen tájékoztatás első felében részletezett jogszabályi előírások az alábbi gyakorlati változásokat jelentik a lótartók számára:
az MgSzH részére. Amennyiben a tulajdonos az előre megbeszélt időpontban mégsem tud jelen lenni, ezáltal a lóútlevél igénylési folyamatot elindítani, a lótenyésztési felügyelő a lovat nem azonosíthatja, az állatorvos a transzpondert nem helyezheti be, hiszen lóútlevél nélkül mit sem ér az egész azonosítási folyamat.
A korábban szabályosan bélyegzett lovak esetén is felmerülhet az igény a chip beültetésére. Ebben az esetben is szükséges a lótenyésztési felügyelő jelenléte, aki rendelkezik a megfelelő transzponderrel, illetve a csikójelölési jegyzőkönyv kitöltésével biztosítja hogy a transzponder kódja bekerüljön az adatbázisba. A vonalkód útlevélbe történő ragasztása szintén a felügyelő jogosultsága és kötelessége.
Az ismeretlen származású ló azonosításának ára 10 ooo Ft., az ismert származású, nem egyesületi lóé 5000 Ft. A transzponder ára 1200 Ft. Az árak bruttó értékben értendőek. A másodlagosan elvégzett bélyegzésért fenti összegeken felül fizetni nem kell.
További részletes információt az MLOSZ honlapján találnak fwww.mlosz.hu’).
Körösi Krisztina ügyvezető igazgató
Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége